2016. november 2., szerda

5. rész

A lövés hatására végre észhez tértem. Nem tudtam hol vagyok, miért támadott meg a Sikló. Szerintem észrevette, hogy "meggyógyultam", mert mikor a közelembe jött sokkal kedvesebben nézett rám. Megkérdeztem tőle, mi történt, így ő elmesélte nekem, hogy megtámadtam, valószínűleg valami növény hatása miatt. Felajánlotta, hogy befogad a családjába, 2 fiókájához. Mivel nem tudtam mit csinálni, illetve hiányzott a törődés, így belementem. Sejtettem, hogy meg fog változni az életem, de ennyire sose gondoltam volna o.o Amikor hazaértünk, a 2 fióka egyből rámvetette magát, amitől felszisszentem a sebeim miatt. Az új mamám észbe kapott, és ellátott. Utána egész nap ismerkedtem az új családommal, meséltünk egymásnak.
Tüske és Karom (így hívták a 2 kis siklót) már most úgy szerettek, mintha édes testvérek lennénk. Hihetetlenül boldog voltam az új családommal. Aztán megkérdeztem:
-Mama(mert kérte hogy így hívjam) Engem hogy-hogy befogadtál? Hiszen engem szinte úgy dobtak ki a családomból, ha nekik nem kellettem, neked Miért?
-Azért, mert amikor kicsi voltam, a szüleimet a sárkányvadászok elfogták.. és kabátot csináltak belőlük. Én is egyedül voltam. Tudom milyen érzés ez, és nem szeretném, ha más ártatlan gyermek is ilyen sorsra jutna. 

-Elmesélnéd nekem, hogy hogyan történt?
-Persze, de aztán nekem ne gyere panaszkodni, ha rosszat álmodsz :D
-Kemény vagyok én, mint a barlang sarka, nem fogok rosszat álmodni c:
-Hát jó. Az úgy történt, hogy mikor kibújtam a tojásból,csak az ordítást hallottam, a kattogó fegyvereket, a haldoklók hörgéseit. a szüleim a szemem láttára ölték meg. Nem ismertem őket, mégis tudtam, hogy ők azok.Napokig vártam, hogy visszajöjjenek, mert olyan kicsiként nem tudtam, hogy ők már csak fentről nézhetnek minket. Egyedül kellett felnőnöm, barátok, segítség, és család nélkül. Megfogadtam, hogy ha látok egy ilyen szerencsétlen fiókát, akkor segíteni fogok rajta, nem hagyom magára, hogy megszenvedje azt, amit én is megszenvedtem régen. Lőni pedig azért lőttem beléd, mert az a méreg, ami a tüskémen van, az erősebb volt a virág hatásánál, így elmúlt. Remélem megbocsájtasz nekem, hogy bántottalak, de nem tudtam mást tenni.-

Mind a 3-an ledöbbenve halgattuk végig a történetet. Karom és Tüske még soha nem hallották a történetet, amin szintén meglepődtem. Ezután vacsoráztunk és összebújva, egymást melegítve elaludtunk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése